Zsuzsa:Első nap délben beültem a SzomatoDráma “buszra” fáradtan, idegesen, szétziláltan, belső hangjaim feleseltek egymással. Harmadik nap délután leszállok erről a “buszról” nyugalommal, örömmel telve, csend van bennem és bizonyosság. És mi történt a buszon? Minden, ami fontos, csak olyasmi, ami fontos. Elfogadás, gyógyítás, gyógyulás, segítés, ölelés, kinyílás, érzelmek és élet. Csak ennyi. Minden. :)

Nikol:Ahogy telik az idő, egyre több problémám akad a testemmel, de egyre kevesebb érzelmet engedek szabadjára, pedig töprengek ezeken a problémákon, de nem hiszem, hogy a könnyek vagy a nevetések segítenének. Pedig mindig is tudtam, éreztem, hogy ezek a dolgok valahol összefüggnek. És egyszer csak utamba került Buda László könyve, a SzomatoDráma és tudtam, hogy ez az, amit nekem ki kell próbálni, de nem tettem felé további lépéseket, azon túl, hogy elolvastam a könyvet. Vágül jött a testemből az ordítozás, fájdalmas ordítás, mely idevezetett Dobogókőre, a SzomatoDrámás elvonualásra. És a fájdalmam, feszültségem és egyéb pár nyavalyám sírva-röhögve került felszínre és óriási megkönnyebbüléssel és elfogadással megy tovább a maga útján.

Balázs:Hálás köszönet Nektek, hogy játszva, humorral, szép ívvel vezettétek ezt a csoportot, s mibennünk is a könnyed mélyülést nyitottátok meg...ami betalált...

Margó:Kedves Laci! A módszer érzékeny, erős, működő. Miért is ne működne… A játékvezetők, segítők és a csoporttársaim a guruimmá váltak e három napra. Köszönöm!

Erika:Nagyon jó volt az egész nap :)

Zsuzsa:Ez a három nap segített abban, hogy visszakapjam önmagam. Átéltem, hogyan fordulhat a rossz jóra: a stresszből erő, a bizonytalanságból szeretet, az idegességből nyugalom lett. Köszönöm a lehetőséget, a játékot. Nehéz, de felemelő volt.

Hajnal:Szeretném megköszönni, hogy az általad közvetített fantasztikus – csodának minősülő – módszerrel hozzájárulsz e földi létben élő, múltból hozott fájdalmakkal lefojtott emberi lét minőséségenek a könnyedebb, boldogabb és örömmel telibb, szeretet-létbe való átvezetéséhez! Köszönöm, hogy magam is részese lehettem előadásaidnak, gyógyító napjaidnak….. és olvashattam soraidat, amelyek megerősítették a saját magam módján, magamban átfordított érzéseket – engedélyt és szabadutat adva azok valódiságának élésére és továbbítására.

János:Egy jó délutánban volt részem. A szervezés, a játék indítása profi volt. Jó érzés volt tanulni az új helyzetekből és még jobb érzés volt átadni az érzéseket, amiket átélhettem a szerepekben. Bármikor ismételhetjük!

Misi:Nagyon hasznos. Paradigmaváltó gondolkodást inspirál.

Edina:Köszönöm mindazt a csodát, amit ez alatt a 3 nap alatt átélhettem Veletek, Általatok

Miklós:Egy csomó ismeretlen, „idegen” közé érkeztem 2 napja, és most egy csomó ismerős, jóbarát és „sorstárs” köréből távozom. Köszönöm, hogy megteremtettétek ehhez a teret, hogy néhány napra önmagam lehettem!

Ábel:Remekül éreztem magam, a módszer zseniális, az emberek nagyszerűek, a hangulat remek volt.

Judit:Úton vagyok nagyon. Tolószékkel fenyegettek, és protokolokkal, visszafordíthatatlan folyamatokkal. Akkor megtaláltam egy olyan orvost, aki még hisz abban, hogy vannak öngyógyító folyamatok, vannak átélések. Ezért nagyon hálás vagyok. Én igazából azért jöttem, hogy valamit a sok tudatosságból inkább az átélés felé fordítsak. Mindenkinek nagyon, nagyon hálás vagyok, aki segített ebben.

Ági:Ez a 3 napos elvonulás nagyon nagyhatású. Különlegessége, hogy ahogy időben haladunk előre, egyre jobban egymásra hangolódunk, egy hullámhosszra kerülünk. Az állítások egyre gördülékenyebbek, hamarabb összeáll a kép. A helyszín tökéletes, a szálloda is teljesen megfelelő. Rendezzetek még itt ugyanilyen elvonulást. Hasznos, eredményes, annak is, aki az egynaposokon nem tudott volna megnyíni, itt sikerült neki.

Móni:Csütörtök óta alapjaiban változott meg a testemhez való hozzáállásom. Nagyon mély folyamatok indultak be fizikailag és lelkileg is, úgyhogy csak ámulok, tátom a számat és engedem magam nekik. Imádom az egészet, mert olyan helyre érkeztem, ahova eddig nem mertem belépni, csütörtökön pedig valami végtelen egyszerűséggel mégis megengedődött. Kinyílt az ajtó. Idén karácsonyra megkaptam a Testemet. Ez milyen már... :) Köszönöm!

Mara:Köszönöm az élményt és az „együtt dobbanást”!

Alíz:Barátságos, meghitt, őszinte és családias környezetben töltöttünk el 3 napot, ahol az érzések, érzelmek hulláma váltakozó intenzitással hömpölyögtek felénk. Érdekes volt ráébredni, hogy mennyi emlék, fel nem dolgozott trauma, meg nem oldott konfliktus lakozik mindannyiunkban és hogy mennyire csodálatos érzés korábban számunkra ismeretlen emberekkel együtt sírni és nevetni a felismerésben. Csodálatra méltó az az elhivatottság, amivel Laci és a segítők támogattak bennünket az elmúlt 3 napban és fáradtságot nem ismerve segítettek feloldani a gátlásainkat, támogatni fájdalmunkban és ünnepelni sikereinkben.

Ancsa:Köszönöm ezt a 3 napot, ami alatt megtanultam elfogadni egy ölelést, sőt, több ölelést… Úgy gondolom, nagyobb tisztelettel és szeretettel tudok fordulni magam felé. Elindított egy úton, aminek alapján nagyob empátiával és megértéssel tudok fordulni barátaim, ismerőseim, az emberek felé. Köszönöm.”

Csilla:Ekkora nyugalmat és szeretetet még sosem éreztem magamban, mint amekkorát az elvonulás óta érzek! Ennyi mosolyt és ölelést még sosem kaptam 3 nap alatt. A legszebb, hogy ezek mind itt vannak velem. Jönnek velem a metrón, a biciklin, bejönnek velem dolgozni és haza is kísérnek. Köszönöm magamnak, hogy belevágtam. Köszönöm Nektek, hogy lehetővé tettetek egy ilyen csodás programot! Még találkozunk! :-)

Anna:Egy élmény volt számomra a tegnapi nap, tényleg nagyon szeretetteli volt a légkör egész nap folyamán, sajnáltam hogy vége. Szívesen maradtam volna még. Jó volt átélni mindazt amiről eddig csak olvashattam. Nagyon sokat kaptam! :)) Köszönök nektek mindent!