István:Fantasztikus íve volt ennek a három napnak az önmagam megismerésében. Nagyon zárt emberként olyan felismeréseket és kitárulkozást hozott ki belőlem, amit álmomban sem gondoltam volna. Próbálom az itt megélteket további megismerésekre fordítani, magammal kapcsolatban és ezt az emelkedő ívet tovább emelni.

Móni:Csütörtök óta alapjaiban változott meg a testemhez való hozzáállásom. Nagyon mély folyamatok indultak be fizikailag és lelkileg is, úgyhogy csak ámulok, tátom a számat és engedem magam nekik. Imádom az egészet, mert olyan helyre érkeztem, ahova eddig nem mertem belépni, csütörtökön pedig valami végtelen egyszerűséggel mégis megengedődött. Kinyílt az ajtó. Idén karácsonyra megkaptam a Testemet. Ez milyen már... :) Köszönöm!

Kata:Kedves Laci és kedves Segítők! Szeretném megköszönni Nektek ezt a 3 csodálatos, izgalmas, érzelmekkel teli napot. Remélem, máskor is lesz lehetőségem részt venni, és megtapasztalni egy ilyen mély és szeretetteljes légkört, amiben együtt sírtunk és nevettünk, önzetlenül segítettünk egymáson és magunkon. Hála és köszönet!

Zsuzsa:Beigazolódott, amit sejtettem. Működik a módszer.

Csilla:Ekkora nyugalmat és szeretetet még sosem éreztem magamban, mint amekkorát az elvonulás óta érzek! Ennyi mosolyt és ölelést még sosem kaptam 3 nap alatt. A legszebb, hogy ezek mind itt vannak velem. Jönnek velem a metrón, a biciklin, bejönnek velem dolgozni és haza is kísérnek. Köszönöm magamnak, hogy belevágtam. Köszönöm Nektek, hogy lehetővé tettetek egy ilyen csodás programot! Még találkozunk! :-)

Kata:Számomra újdonság volt és nagyon tetszett! Mindenkinek ajánlom, aki érett ilyen ismeretek, tapasztalatok befogadására.

Alíz:Barátságos, meghitt, őszinte és családias környezetben töltöttünk el 3 napot, ahol az érzések, érzelmek hulláma váltakozó intenzitással hömpölyögtek felénk. Érdekes volt ráébredni, hogy mennyi emlék, fel nem dolgozott trauma, meg nem oldott konfliktus lakozik mindannyiunkban és hogy mennyire csodálatos érzés korábban számunkra ismeretlen emberekkel együtt sírni és nevetni a felismerésben. Csodálatra méltó az az elhivatottság, amivel Laci és a segítők támogattak bennünket az elmúlt 3 napban és fáradtságot nem ismerve segítettek feloldani a gátlásainkat, támogatni fájdalmunkban és ünnepelni sikereinkben.

Klári:Nekem a SzomatoDráma a szeretet szigete. Nyitni, kapcsoldóni be/elengedni-tudni, ez CSODA. És ehhez a csodához kell egy erő (Szeretet / Isten / Univerzum), ami felébreszti a bennünk szunnyadó képességet, hogy tudjunk nyitni, kapcsolódni, el/beengedni. És Laci, Te kaptad ajándékba, hogy ezt/Őt képviselni tudod, mintát adni arra, hogy tudjuk ezt mi is tenni. Köszönöm

Róbert:Több csoportos foglalkozáson is volt szerencsém részt venni az elmúlt években, de ilyen pozitív töltésű emberekkel még sosem voltam körül véve. Ennyit nem nevettem egy hétvége alatt soha életemben.. Első bálosként – a könyveket olvasva, és a Nyitott Akadémiát végig kísérve – egy percre sem kételkedtem a szomatodráma működésében. Működik. Csodálatos személyes megtapasztalásom volt! Köszönöm Mindenkinek

Anna:Egy élmény volt számomra a tegnapi nap, tényleg nagyon szeretetteli volt a légkör egész nap folyamán, sajnáltam hogy vége. Szívesen maradtam volna még. Jó volt átélni mindazt amiről eddig csak olvashattam. Nagyon sokat kaptam! :)) Köszönök nektek mindent!

Zsombor:Vállalati szektorból érkeztem, úgyhogy nagyon sok rendkívül profi maszkom van. Ez nagyon megnyugtató. Ezeket most nem használtam végül is egyiket sem. Nyilván előre el is készítettem kettőt-hármat, hogy melyiket fogom felvenni, de aztán végül mindegyiket leraktam. Életemben szerintem, ennyi érzelmet, érintést, intimitást én még nem kaptam. Nagyon-nagyon köszönöm szépen a vezetőimnek, és a társaknak, akik őrületes energiákat adtak. Én nem is gondoltam, hogy ilyenek léteznek egyáltalán.

Éva:Köszönöm a szeretetteli, nyitott légkört, amit folyamatosan tápláltok, hogy biztonságban érezzük magunkat. Bátorságot kap itt az ember arra, hogy merjen és tudjon érezni, bármilyen extrém dolgonak is tűnik a hétköznapi életben. Nevetni, sírni, dühöngeni vagy erőtlenül elterülni…. Köszönöm az elfogadást, humort és sok-sok szeretetet.

Endre:Köszönöm a gyógyító délutánt, amit közöttetek tölthettem. Új világokat nyit meg bennem és igazi kihívást jelent. Várom a pénteki napot.

Sazbolcs:A testünk beszél hozzánk, de sokan nem értjük. A mai délután sokat segített eme nyelvezet tanulásában.

Barbara:Köszönöm, hálás vagyok a Sorsnak, hogy eljuthattam erre a 3 napos SzomatoDráma elvonulásra. Vallom, hogy semmi sem történik véletlenül és, ez az “igazság” itt is beigazolódott. A számomra fontos kérdések éppen akkor és éppen ott vetődtek, ahol is megtalálhattam és megkaphattam rá a megfelelő választ, és a legideálisabb megoldást. Számomra ez a 3 nap az önmagam mélyebb megismerését, és fejlődésemet hivatott beteljesíteni. Mégegyszer csak köszönetet és hálát tudok adni ezekért a napokért.

Bogi:Csodálatos volt megélni a végtelen nyugalmat, békét és egységet az egyik játék során. Minden résztvevő nagyon elfogadó volt. Örülök, hogy részt vettem az elvonuláson, jövőre is szeretnék jönni.

Zsuzsa:Első nap délben beültem a SzomatoDráma “buszra” fáradtan, idegesen, szétziláltan, belső hangjaim feleseltek egymással. Harmadik nap délután leszállok erről a “buszról” nyugalommal, örömmel telve, csend van bennem és bizonyosság. És mi történt a buszon? Minden, ami fontos, csak olyasmi, ami fontos. Elfogadás, gyógyítás, gyógyulás, segítés, ölelés, kinyílás, érzelmek és élet. Csak ennyi. Minden. :)

Móni:Tiszta szívből szeretni, elfogadni, megérkezni. Leírhatatlan 3 nap, amit a legjobb átélni. Csodálatos segítők, emberek, elfogadó, biztonságos környezet. Olyan ajándékot kaptam, amely meghatározza a további életemet. Egy olyan, különleges, felszabadult érzést élhettem át, amely megkönnyíti a további utamat. Egy olyan módszer, amelyben teljes szívvel hiszek. Egy olyan hely, ahol otthon érzem magam. Otthon a szívemben. Egy hely, amelyet mindig is kerestem. Most megtaláltam. És mostmár sohasem veszthetem el. :)

Lajos:Kissé bizonytalanul - nem tudva, mit várjak - jöttem el Hozzátok, közétek. Az első nap után szerettem volna hazamenni. (Hál’Istennek nem egynapos volt.) Aztán a második nap felétől kezdetm érzékelni, hogy jó helyen vagyok. Kezdetm otthon lenni - magamban is. És a megélésem folyamatosan fokozódott. Bár nem tudtam megengedni magamnak a teljes átélést, mégis minden a helyén volt, egy folyamat része, állomása, ami kihegyhatatlan volt. Megerősödtem önmagamban és megerősödött a bizalmam az emberekben, hogy jó hely a világ és - ha akarjuk - általunk is jobbá válik. Köszönet mindenért!

Betti:Felkavaró volt, tele AHA élménnyel, akár a saját történetemet éltem, akár valaki másét.