Imre:Volt részem sírásban, spontán gyógyulásban. Rengeteg felismerést és tapasztalatot szereztem. .. Sokkal többet kaptam, mint amire számítottam.

Viki:A szomatodráma elvonulás az életem azon szigete, ahol igazán önmagammal találkozhatom, a hol begyógyulnak a fájdalmaim, ahol úgy kapok támogatást, ahogy valóban szükségem van rá, és ahol a legjobb emberi valónk képes megnyilvánulni. Laci karizmatikus lénye, a bölcsessége, az élettapasztalata, a jobbító adni akarása, az emberszeretetet és maga a módszertan tökéletesen létrehozza azt a közeget, amiben szintet léphet minden résztvevő élete. Kedvenc ráadás számomra a sok nevetés és Laci humora, ami két elvonulás között is mosolyt csal az arcomra. Köszönöm!

Csilla:Ekkora nyugalmat és szeretetet még sosem éreztem magamban, mint amekkorát az elvonulás óta érzek! Ennyi mosolyt és ölelést még sosem kaptam 3 nap alatt. A legszebb, hogy ezek mind itt vannak velem. Jönnek velem a metrón, a biciklin, bejönnek velem dolgozni és haza is kísérnek. Köszönöm magamnak, hogy belevágtam. Köszönöm Nektek, hogy lehetővé tettetek egy ilyen csodás programot! Még találkozunk! :-)

Miklós:Ez alatt a 3 nap alatt megtapasztaltam azt, hogy az a szeretetteljes odafigyelés, ami rám irányul, amikor bent állok a mezőben, az micsoda energiákat szabadít fel, és vált ki belőlem. Köszönöm nektek.

Erika:Játszani jó! Élveztem az érzéseket, amiket kaptam. A módszer finoman, lágyan mutatott utat. Köszönöm!

Mara:Köszönöm az élményt és az „együtt dobbanást”!

Zsuzsa:Első nap délben beültem a SzomatoDráma “buszra” fáradtan, idegesen, szétziláltan, belső hangjaim feleseltek egymással. Harmadik nap délután leszállok erről a “buszról” nyugalommal, örömmel telve, csend van bennem és bizonyosság. És mi történt a buszon? Minden, ami fontos, csak olyasmi, ami fontos. Elfogadás, gyógyítás, gyógyulás, segítés, ölelés, kinyílás, érzelmek és élet. Csak ennyi. Minden. :)

Kriszta:Nagyon sokat ad, önismeretben, kapcsolatokban, elmélyülésben.

Edit:Csodálatos dolog, ember egy ember problémájának megoldásán együtt “dolgozik” az egész csoport és a végén egy emberként örülünk a közösen elért sikernek. A felemelő pillanatokban egy emberként osztozni. Olyan csodálatos érzés, amit mindenkinek érdemes kipróbálni.

Bea:Köszönet és hála a hihetetlenül csodálatos és mély szereteterőért, ami kimozdít a tehetetlenségből és átsegít egy új, szeretetteljes, önmagammal, való találkozás felé.

Erzsi:Köszönöm, hogy az együtt töltött napon megtapasztalhattam a szomatódráma hatását, hogy mennyire működik az ami a lelkem mélyén van, ami bánt, azt a társaim mennyire megérzik, megjelenítik annak ellenére, hogy arról mit sem tudtak. Teljesen világossá vált mit kell elfogadnom és min kell túllépnem.

Betti:Bár nagyon különbözőek vagyunk, mégis ebben a légkörben, amit a SzomatoDráma tréningen megélünk, megtapasztalunk, meg tudunk nyílni egymás előtt és részünk legféltetetteb titkait is feltárjuk. Olyan őszinte, mély emberi érzéseket hoz elő a térning, amiket sajnos a hétköznapok rohanása közepette egyre kevesebbet élünk meg.

Kati:Ismételten lenyűgözött a mező működése, amit akár úgy is mondhatnánk, hogy egyek vagyunk. A három napban nagyon jó volt megélni, megtapasztalni, hogy akár szereplő, akár állító voltam, a felaat megoldása, az érzelmek megélése tett képessé a következő szerepre. Egyfajta egymásra épülést, fejlődést éreztem az idő előrehaladtával.

Bori:Kötelezővé tenném!!!

Andi:Kételkedtem benne, hogy ennyi ember, ennyi idő alatt ennyi mindent kaphat, de már tudom, hogy ez lehetséges – legalábbis nekem sikerült!

Zsombor:Vállalati szektorból érkeztem, úgyhogy nagyon sok rendkívül profi maszkom van. Ez nagyon megnyugtató. Ezeket most nem használtam végül is egyiket sem. Nyilván előre el is készítettem kettőt-hármat, hogy melyiket fogom felvenni, de aztán végül mindegyiket leraktam. Életemben szerintem, ennyi érzelmet, érintést, intimitást én még nem kaptam. Nagyon-nagyon köszönöm szépen a vezetőimnek, és a társaknak, akik őrületes energiákat adtak. Én nem is gondoltam, hogy ilyenek léteznek egyáltalán.

Bea:Minden várakozásomat felülmúlta ez a 3 nap. Megértettem azt, hogyha egész egyszerűen hagyjuk, hogy kinyíljon a szívünk, és találkozunk élő, vibráló érzéseinkkel - bármily nehéz is ez olya kor, mert fájdalommal és könnyekkel jár - elképesztő határtalan mélységek jelennek meg bennünk, felbecsülhetetlen kincseket találunk önmagunkban.

Edit:Ebben a három napban nagy utat tettem meg, terheket raktam le, és boldogságot, feltétel nélküli elfogadást élhettem meg. Fantasztikus játékvezetők kísértek.

Éva:Köszönöm a szeretetteli, nyitott légkört, amit folyamatosan tápláltok, hogy biztonságban érezzük magunkat. Bátorságot kap itt az ember arra, hogy merjen és tudjon érezni, bármilyen extrém dolgonak is tűnik a hétköznapi életben. Nevetni, sírni, dühöngeni vagy erőtlenül elterülni…. Köszönöm az elfogadást, humort és sok-sok szeretetet.

Klári:Hogy mit adott ez a 3 nap? Sírást, nevetést, örömöt, harcot, ölelést, elfogadást, játékot, megbocsájtást, szeretetet és összetartozást. Rövidebben? Lelki békét. Csodát. A tapasztalatot, hogy jó lenni és érezni.