Andi:Kételkedtem benne, hogy ennyi ember, ennyi idő alatt ennyi mindent kaphat, de már tudom, hogy ez lehetséges – legalábbis nekem sikerült!

Róbert:Több csoportos foglalkozáson is volt szerencsém részt venni az elmúlt években, de ilyen pozitív töltésű emberekkel még sosem voltam körül véve. Ennyit nem nevettem egy hétvége alatt soha életemben.. Első bálosként – a könyveket olvasva, és a Nyitott Akadémiát végig kísérve – egy percre sem kételkedtem a szomatodráma működésében. Működik. Csodálatos személyes megtapasztalásom volt! Köszönöm Mindenkinek

Alíz:Barátságos, meghitt, őszinte és családias környezetben töltöttünk el 3 napot, ahol az érzések, érzelmek hulláma váltakozó intenzitással hömpölyögtek felénk. Érdekes volt ráébredni, hogy mennyi emlék, fel nem dolgozott trauma, meg nem oldott konfliktus lakozik mindannyiunkban és hogy mennyire csodálatos érzés korábban számunkra ismeretlen emberekkel együtt sírni és nevetni a felismerésben. Csodálatra méltó az az elhivatottság, amivel Laci és a segítők támogattak bennünket az elmúlt 3 napban és fáradtságot nem ismerve segítettek feloldani a gátlásainkat, támogatni fájdalmunkban és ünnepelni sikereinkben.

Judit:Úton vagyok nagyon. Tolószékkel fenyegettek, és protokolokkal, visszafordíthatatlan folyamatokkal. Akkor megtaláltam egy olyan orvost, aki még hisz abban, hogy vannak öngyógyító folyamatok, vannak átélések. Ezért nagyon hálás vagyok. Én igazából azért jöttem, hogy valamit a sok tudatosságból inkább az átélés felé fordítsak. Mindenkinek nagyon, nagyon hálás vagyok, aki segített ebben.

István:Fantasztikus íve volt ennek a három napnak az önmagam megismerésében. Nagyon zárt emberként olyan felismeréseket és kitárulkozást hozott ki belőlem, amit álmomban sem gondoltam volna. Próbálom az itt megélteket további megismerésekre fordítani, magammal kapcsolatban és ezt az emelkedő ívet tovább emelni.

Anna:Egy élmény volt számomra a tegnapi nap, tényleg nagyon szeretetteli volt a légkör egész nap folyamán, sajnáltam hogy vége. Szívesen maradtam volna még. Jó volt átélni mindazt amiről eddig csak olvashattam. Nagyon sokat kaptam! :)) Köszönök nektek mindent!

Nóra:Nagyon hiteles, a test jelzéseire épít, az igazságra.

Betti:Bár nagyon különbözőek vagyunk, mégis ebben a légkörben, amit a SzomatoDráma tréningen megélünk, megtapasztalunk, meg tudunk nyílni egymás előtt és részünk legféltetetteb titkait is feltárjuk. Olyan őszinte, mély emberi érzéseket hoz elő a térning, amiket sajnos a hétköznapok rohanása közepette egyre kevesebbet élünk meg.

Nikol:Ahogy telik az idő, egyre több problémám akad a testemmel, de egyre kevesebb érzelmet engedek szabadjára, pedig töprengek ezeken a problémákon, de nem hiszem, hogy a könnyek vagy a nevetések segítenének. Pedig mindig is tudtam, éreztem, hogy ezek a dolgok valahol összefüggnek. És egyszer csak utamba került Buda László könyve, a SzomatoDráma és tudtam, hogy ez az, amit nekem ki kell próbálni, de nem tettem felé további lépéseket, azon túl, hogy elolvastam a könyvet. Vágül jött a testemből az ordítozás, fájdalmas ordítás, mely idevezetett Dobogókőre, a SzomatoDrámás elvonualásra. És a fájdalmam, feszültségem és egyéb pár nyavalyám sírva-röhögve került felszínre és óriási megkönnyebbüléssel és elfogadással megy tovább a maga útján.

Móni:Remek, új, jól integrálható más rendszerekbe, színes, izgalmas.

Kata:Kedves Laci és kedves Segítők! Szeretném megköszönni Nektek ezt a 3 csodálatos, izgalmas, érzelmekkel teli napot. Remélem, máskor is lesz lehetőségem részt venni, és megtapasztalni egy ilyen mély és szeretetteljes légkört, amiben együtt sírtunk és nevettünk, önzetlenül segítettünk egymáson és magunkon. Hála és köszönet!

Éva:Köszönöm a szeretetteli, nyitott légkört, amit folyamatosan tápláltok, hogy biztonságban érezzük magunkat. Bátorságot kap itt az ember arra, hogy merjen és tudjon érezni, bármilyen extrém dolgonak is tűnik a hétköznapi életben. Nevetni, sírni, dühöngeni vagy erőtlenül elterülni…. Köszönöm az elfogadást, humort és sok-sok szeretetet.

Kati:Ebben a 3 napban olyan élményekben volt részem, amit soha nem fogok elfelejteni. Életem legfantasztikusabb játékában vehettem részt, mint szereplő. Ez azonban nem “csak” egy egyszerű játék volt. Ebben a játékban mélyen megérintődtem és még jobban elköteleződtem a módszer iránt! Remélem, nem olyan sokára egy ilyen 3 napos tábor végén én is egy ilyen szőnyeg közepén ülhetek majd, mint rendező.

Erzsébet:Nagyon jó szemléletet ad és mély saját élményt. Nagyszerűen éreztem magam, köszönöm. :)

Hédi:Megnyugtató, magabiztos vezetés, nagyszerű társak, otthonos melegség.

Lajos:Kissé bizonytalanul - nem tudva, mit várjak - jöttem el Hozzátok, közétek. Az első nap után szerettem volna hazamenni. (Hál’Istennek nem egynapos volt.) Aztán a második nap felétől kezdetm érzékelni, hogy jó helyen vagyok. Kezdetm otthon lenni - magamban is. És a megélésem folyamatosan fokozódott. Bár nem tudtam megengedni magamnak a teljes átélést, mégis minden a helyén volt, egy folyamat része, állomása, ami kihegyhatatlan volt. Megerősödtem önmagamban és megerősödött a bizalmam az emberekben, hogy jó hely a világ és - ha akarjuk - általunk is jobbá válik. Köszönet mindenért!

Móni:Csütörtök óta alapjaiban változott meg a testemhez való hozzáállásom. Nagyon mély folyamatok indultak be fizikailag és lelkileg is, úgyhogy csak ámulok, tátom a számat és engedem magam nekik. Imádom az egészet, mert olyan helyre érkeztem, ahova eddig nem mertem belépni, csütörtökön pedig valami végtelen egyszerűséggel mégis megengedődött. Kinyílt az ajtó. Idén karácsonyra megkaptam a Testemet. Ez milyen már... :) Köszönöm!

Móni:Szeretném megköszönni azt a csodálatos gyógyító napot, ahol lehetőségem volt találkozni. Találkozni másokkal és találkozni magammal. Jelentkeztem a képzésre, mert ezt a módszert kerestem már jó ideje. Köszönöm, hogy adhattam és kaphattam is, hogy gyógyulhatok én is, mások is. A hitet, ami most afelé visz, hogy önmagam lehessek.

Ági:Köszönöm a könnyed, játékos lehetőséget, ami nekem biztonságot és életet adott.

Ancsa:Köszönöm ezt a 3 napot, ami alatt megtanultam elfogadni egy ölelést, sőt, több ölelést… Úgy gondolom, nagyobb tisztelettel és szeretettel tudok fordulni magam felé. Elindított egy úton, aminek alapján nagyob empátiával és megértéssel tudok fordulni barátaim, ismerőseim, az emberek felé. Köszönöm.”