Blog

Nyitott Műhely - A Prána Nadi

2015. november 6. - Szerző: Oláh Kata

... Ezután Judit a terem közepén meggyújtott egy fehér gyertyát, s közös meditációra invitált minket. Elindultunk befelé, lelkünk egy rejtett, titkos kincseket rejtő zugába, s belső bölcs vezetőnknek feltehettünk egy kérdést, ami éppen most foglalkoztat minket. Mikor a meditáció végén lélekben visszatértünk a terembe, s körbepillantottam társaim arcán, a szemek csillogásából úgy láttam, ki-ki megkapta a maga válaszait belső vezetőjétől. Én is. Judit azzal indított, hogy egy bölcs láma szokta mondani: „a te világod a te világod, az én világom az én világom”...

Október utolsó péntekén, szokásos Nyitott Műhely programunkon ezúttal a Prána Nadié volt a főszerep. Cs. Tóth Judit, akit sokan Csucsu néven ismernek, a Prána Nadi avatott mestere-oktatója, egy kedves, bájos, barátságos hölgy. Kellemes zene és füstölőillat lengte be az Eötvös10 323-as termét már az előadás kezdetekor. Mielőtt Judit belekezdett volna előadásába, kérte, hogy álljunk körbe, s fogjuk meg egymás kezét. Így hangolódjunk egymásra, s arra a közös térre, amely aznap este közöttünk létrejött. Ez nem idegen a Szomatodrámától sem! Hiszen minden kiscsoportos játékot így kezdünk: összehangolódással, sokszor egymást megérintve, elcsendesedve, s teret adva annak, ami elkövetkezik.

Ezután Judit a terem közepén meggyújtott egy fehér gyertyát, s közös meditációra invitált bennünket. Elindultunk befelé, lelkünk egy rejtett, titkos kincseket rejtő zugába, s belső bölcs vezetőnknek feltehettünk egy kérdést, ami éppen most foglalkoztat minket. Mikor a meditáció végén lélekben visszatértünk a terembe, s körbepillantottam társaim arcán, a szemek csillogásából úgy láttam, ki-ki megkapta a maga válaszait belső vezetőjétől. Én is.

Judit azzal indított, hogy egy bölcs láma szokta mondani: „a te világod a te világod, az én világom az én világom”. Ő ennek szellemében tartja meg az előadását, mert fontosnak gondolja, hogy kölcsönösen tiszteletben tartsuk egymás világképét, világról konstruált nézetrendszerét. Ez megint valami, ami nagyon közel áll a Szomatodrámához: hiszen ott a Játék vezetője és a szereplők ráhangolódnak a főszereplő világára, belépnek oda, s azt mélységes tiszteletben tartva kísérik a főszereplőt egyre beljebb és beljebb saját világában. Aztán Judit azzal folytatta, a Prána Nadi nem arról szól, hogy a kezelő energiát ad, a kliens azt befogadja, majd hazamegy, és készen vagyunk. De nem ám!

A Prána Nadi és Judit alapelve az, amit az előadásában többször is hangsúlyozott, hogy „nekünk is be kell szállni a meccsbe!” Azaz, ha gyógyulni, változni szeretnénk, bizony nekünk is bele kell tennünk a magunk részét – mindazzal együtt, hogy kapcsolatban maradunk közben valami nálunk nagyobbal. Volt Juditnak egy mondata, melyet szó szerint megjegyeztem: „anélkül nem fogok meggyógyulni, hogy szembe ne nézzek azzal, ami bennem van”. Ezt hallván megint csak ujjongott a lelkem! Hisz mi épp ugyanezt képviseljük itt a Szomatodrámában.

A Gyógyító Játék éppen erről szól: szeretettel kísérni a főszereplőt, amidőn szembenéz saját világával, beletekint saját lelkébe. Judit a spiritualitásnak is remek definícióját adta, mely nagyon hasonlít ahhoz, ahogyan én is gondolkodom róla: a spiritualitás valójában nem más, mint találkozás saját valóságunkkal, s beletekintés abba, ami van. Ebben segít a Prána Nadi, s ebben lehet részünk egy-egy Gyógyító Játék során is.

Biztonságban, szeretetben, megtartottságban találkozhatunk önmagunkkal, saját testi-lelki-szellemi valóságunkkal. S minden ilyen találkozás után kitágul a horizont, kinyílik a tér, s egyre tágasabbnak észleljük a világot: azt, ami belül, s azt is, ami kívül van. Szeretek ilyen tágas világban élni, s örömmel tölt el, ha más rendszerek, más módszerek képviselőivel is találkozom ebben a kitágult világban.

Külön örömünkre szolgált, hogy Judit a testvérével együtt a program második részében is velünk maradt. Szünet után a már megszokott módon, Laci vezetett egy Gyógyító Játékot, majd kisebb csoportokra szétválva volt lehetősége mindenkinek, aki erre hívást érzett, egy-egy Gyógyító Játék főszereplőjévé válnia, képződő és már képzett Szomatodráma Játékvezetők segítségével. Bensőséges, szeretetteljes estét töltöttünk együtt, s az a tágasság, amelyet az este során megéltem, még napokig velem maradt.