Blog

Egy gondolat a radikális öngondoskodásról

2015. november 3. - Szerző: Dr. Buda László

A "radikális öngondoskodás" kulcsszavai: önismeret, öndiagnózis, testi-lelki összefüggések felismerése, elfogadás, együttműködés, önszeretet, öngyógyítás.

A "radikális öngondoskodás" egy gyorsan terjedő, világméretű gondolkodási trend, melynek lényege az a felismerés, hogy – kellő tudatosság és megfelelő módszerek segítségével – az ember saját maga tud legtöbbet tenni saját egészségéért.

Ennek a folyamatnak az egyik lényeges eleme, hogy rájöjjünk, mi módon tudjuk legelőször is sajátunknak tekinteni és elfogadni a betegséget, hogyan tudjuk csökkenteni a bosszankodást, felháborodást, ami abból fakad, hogy ilyen helyzetbe kerültünk, hogyan tudunk kiutat találni az áldozatszerep kiszolgáltatottságából, ami arra sarkall minket, hogy azonnal külső segítség után nézzünk.

Lehet harcolni, küzdeni a betegség ellen, de nem igazán érdemes. Ez a "háborús metafora" talán még a nagy járványok idejéből származik és bizony már kissé idejét múlt. Napjainkban átkerült a hangsúly a testtel való szeretetteli együttműködés lehetőségeire és a tudatos öngyógyítás különféle módszereire.

Az indul a legjobb esélyekkel, akinek sikerül lelkében egyesíteni az aktuális helyzet teljes elfogadását ÉS a gyógyulásra, változtatásra irányuló törekvést.

A "radikális öngondoskodás" kulcsszavai: önismeret, öndiagnózis, testi-lelki összefüggések felismerése, elfogadás, együttműködés, önszeretet, öngyógyítás.