Móni:Tiszta szívből szeretni, elfogadni, megérkezni. Leírhatatlan 3 nap, amit a legjobb átélni. Csodálatos segítők, emberek, elfogadó, biztonságos környezet. Olyan ajándékot kaptam, amely meghatározza a további életemet. Egy olyan, különleges, felszabadult érzést élhettem át, amely megkönnyíti a további utamat. Egy olyan módszer, amelyben teljes szívvel hiszek. Egy olyan hely, ahol otthon érzem magam. Otthon a szívemben. Egy hely, amelyet mindig is kerestem. Most megtaláltam. És mostmár sohasem veszthetem el. :)

Erzsébet:Nagyon jó szemléletet ad és mély saját élményt. Nagyszerűen éreztem magam, köszönöm. :)

Róbert:Több csoportos foglalkozáson is volt szerencsém részt venni az elmúlt években, de ilyen pozitív töltésű emberekkel még sosem voltam körül véve. Ennyit nem nevettem egy hétvége alatt soha életemben.. Első bálosként – a könyveket olvasva, és a Nyitott Akadémiát végig kísérve – egy percre sem kételkedtem a szomatodráma működésében. Működik. Csodálatos személyes megtapasztalásom volt! Köszönöm Mindenkinek

Miklós:Egy csomó ismeretlen, „idegen” közé érkeztem 2 napja, és most egy csomó ismerős, jóbarát és „sorstárs” köréből távozom. Köszönöm, hogy megteremtettétek ehhez a teret, hogy néhány napra önmagam lehettem!

Sazbolcs:A testünk beszél hozzánk, de sokan nem értjük. A mai délután sokat segített eme nyelvezet tanulásában.

Tamás:Számomra eddig ismeretlen módon segített megérteni önmagam működését.

Mara:Köszönöm az élményt és az „együtt dobbanást”!

Dia:Csodálatos volt! Szívem minden szeretetével KÖSZÖNÖM.

Olga:Azért jöttem ide, mert múlt évben voltam egy gyógyító napon. Kíváncsiságból voltam, mert már fölajánlottak nekem egy csípőprotézist. Nincs csípőprotézisem, viszont tudok menni. És ha 100 százalékos volt a tünetem, most 10 százalékos. Meglehetősen hatékony volt a számomra. Ezért jöttem.

Balázs:Hálás köszönet Nektek, hogy játszva, humorral, szép ívvel vezettétek ezt a csoportot, s mibennünk is a könnyed mélyülést nyitottátok meg...ami betalált...

Móni:Szeretném megköszönni azt a csodálatos gyógyító napot, ahol lehetőségem volt találkozni. Találkozni másokkal és találkozni magammal. Jelentkeztem a képzésre, mert ezt a módszert kerestem már jó ideje. Köszönöm, hogy adhattam és kaphattam is, hogy gyógyulhatok én is, mások is. A hitet, ami most afelé visz, hogy önmagam lehessek.

Nikol:Ahogy telik az idő, egyre több problémám akad a testemmel, de egyre kevesebb érzelmet engedek szabadjára, pedig töprengek ezeken a problémákon, de nem hiszem, hogy a könnyek vagy a nevetések segítenének. Pedig mindig is tudtam, éreztem, hogy ezek a dolgok valahol összefüggnek. És egyszer csak utamba került Buda László könyve, a SzomatoDráma és tudtam, hogy ez az, amit nekem ki kell próbálni, de nem tettem felé további lépéseket, azon túl, hogy elolvastam a könyvet. Vágül jött a testemből az ordítozás, fájdalmas ordítás, mely idevezetett Dobogókőre, a SzomatoDrámás elvonualásra. És a fájdalmam, feszültségem és egyéb pár nyavalyám sírva-röhögve került felszínre és óriási megkönnyebbüléssel és elfogadással megy tovább a maga útján.

Edina:A hétvégén megtanultam, hogy működik egy család, milyen egy család.

Margó:Kedves Laci! A módszer érzékeny, erős, működő. Miért is ne működne… A játékvezetők, segítők és a csoporttársaim a guruimmá váltak e három napra. Köszönöm!

Bea:Életem legnagyobb ajándékát hozta ez a Dobogókői elvonulás. Minden eseménye, szereplője ajándékot hozott és én is tiszta szívvel, lélekből adhattam át ajándékaimat a játékban. Hiszen és tudom, hogy sorsfordulót éltem, élek át. Ez után a 3 nap után már semmi sem lesz ugyanaz, mint ezt megelőzően. Hálával telt szívvel megyek haza és viszem az örömhírt a lelkemben, hogy a világ egy jobb hellyé válhat ez által a fantasztikus módszer által. Köszönöm, hogy itt lehettem!

Bea:Minden várakozásomat felülmúlta ez a 3 nap. Megértettem azt, hogyha egész egyszerűen hagyjuk, hogy kinyíljon a szívünk, és találkozunk élő, vibráló érzéseinkkel - bármily nehéz is ez olya kor, mert fájdalommal és könnyekkel jár - elképesztő határtalan mélységek jelennek meg bennünk, felbecsülhetetlen kincseket találunk önmagunkban.

Alíz:Barátságos, meghitt, őszinte és családias környezetben töltöttünk el 3 napot, ahol az érzések, érzelmek hulláma váltakozó intenzitással hömpölyögtek felénk. Érdekes volt ráébredni, hogy mennyi emlék, fel nem dolgozott trauma, meg nem oldott konfliktus lakozik mindannyiunkban és hogy mennyire csodálatos érzés korábban számunkra ismeretlen emberekkel együtt sírni és nevetni a felismerésben. Csodálatra méltó az az elhivatottság, amivel Laci és a segítők támogattak bennünket az elmúlt 3 napban és fáradtságot nem ismerve segítettek feloldani a gátlásainkat, támogatni fájdalmunkban és ünnepelni sikereinkben.

Móni:Remek, új, jól integrálható más rendszerekbe, színes, izgalmas.

Klári:Hogy mit adott ez a 3 nap? Sírást, nevetést, örömöt, harcot, ölelést, elfogadást, játékot, megbocsájtást, szeretetet és összetartozást. Rövidebben? Lelki békét. Csodát. A tapasztalatot, hogy jó lenni és érezni.

Klári:Nekem a SzomatoDráma a szeretet szigete. Nyitni, kapcsoldóni be/elengedni-tudni, ez CSODA. És ehhez a csodához kell egy erő (Szeretet / Isten / Univerzum), ami felébreszti a bennünk szunnyadó képességet, hogy tudjunk nyitni, kapcsolódni, el/beengedni. És Laci, Te kaptad ajándékba, hogy ezt/Őt képviselni tudod, mintát adni arra, hogy tudjuk ezt mi is tenni. Köszönöm