Andi:Ismeretlen emberek érzései útján jöttem rá arra a hibára, amit évek óta elkövetek, és ami a betegségemet okozta. Megdöbbentő élmény volt magamat és a betegségemet kívülről látni, de rájöttem a megoldásra! Köszönöm!

Ági:Ez a 3 napos elvonulás nagyon nagyhatású. Különlegessége, hogy ahogy időben haladunk előre, egyre jobban egymásra hangolódunk, egy hullámhosszra kerülünk. Az állítások egyre gördülékenyebbek, hamarabb összeáll a kép. A helyszín tökéletes, a szálloda is teljesen megfelelő. Rendezzetek még itt ugyanilyen elvonulást. Hasznos, eredményes, annak is, aki az egynaposokon nem tudott volna megnyíni, itt sikerült neki.

János:Egy jó délutánban volt részem. A szervezés, a játék indítása profi volt. Jó érzés volt tanulni az új helyzetekből és még jobb érzés volt átadni az érzéseket, amiket átélhettem a szerepekben. Bármikor ismételhetjük!

Betti:Bár nagyon különbözőek vagyunk, mégis ebben a légkörben, amit a SzomatoDráma tréningen megélünk, megtapasztalunk, meg tudunk nyílni egymás előtt és részünk legféltetetteb titkait is feltárjuk. Olyan őszinte, mély emberi érzéseket hoz elő a térning, amiket sajnos a hétköznapok rohanása közepette egyre kevesebbet élünk meg.

Móni:Szeretném megköszönni azt a csodálatos gyógyító napot, ahol lehetőségem volt találkozni. Találkozni másokkal és találkozni magammal. Jelentkeztem a képzésre, mert ezt a módszert kerestem már jó ideje. Köszönöm, hogy adhattam és kaphattam is, hogy gyógyulhatok én is, mások is. A hitet, ami most afelé visz, hogy önmagam lehessek.

Kriszti:Fantasztikus érzés, hogy egyszer csak el tudod engedni az akaratodat és hagyod hatni és eluralkodni az érzéseidet. Köszönöm a segítséget!

Bea:Minden várakozásomat felülmúlta ez a 3 nap. Megértettem azt, hogyha egész egyszerűen hagyjuk, hogy kinyíljon a szívünk, és találkozunk élő, vibráló érzéseinkkel - bármily nehéz is ez olya kor, mert fájdalommal és könnyekkel jár - elképesztő határtalan mélységek jelennek meg bennünk, felbecsülhetetlen kincseket találunk önmagunkban.

Nikol:Ahogy telik az idő, egyre több problémám akad a testemmel, de egyre kevesebb érzelmet engedek szabadjára, pedig töprengek ezeken a problémákon, de nem hiszem, hogy a könnyek vagy a nevetések segítenének. Pedig mindig is tudtam, éreztem, hogy ezek a dolgok valahol összefüggnek. És egyszer csak utamba került Buda László könyve, a SzomatoDráma és tudtam, hogy ez az, amit nekem ki kell próbálni, de nem tettem felé további lépéseket, azon túl, hogy elolvastam a könyvet. Vágül jött a testemből az ordítozás, fájdalmas ordítás, mely idevezetett Dobogókőre, a SzomatoDrámás elvonualásra. És a fájdalmam, feszültségem és egyéb pár nyavalyám sírva-röhögve került felszínre és óriási megkönnyebbüléssel és elfogadással megy tovább a maga útján.

Kati:Ebben a 3 napban olyan élményekben volt részem, amit soha nem fogok elfelejteni. Életem legfantasztikusabb játékában vehettem részt, mint szereplő. Ez azonban nem “csak” egy egyszerű játék volt. Ebben a játékban mélyen megérintődtem és még jobban elköteleződtem a módszer iránt! Remélem, nem olyan sokára egy ilyen 3 napos tábor végén én is egy ilyen szőnyeg közepén ülhetek majd, mint rendező.

Edit:Ebben a három napban nagy utat tettem meg, terheket raktam le, és boldogságot, feltétel nélküli elfogadást élhettem meg. Fantasztikus játékvezetők kísértek.

Ági:Néhány órára találkozik egy csokor ember, és ebben a találkozásban mélyebb a bemutatkozás, őszintébb a megnyilvánulás, mint bárhol máshol, amit ismerek.. Ezt a különleges kontaktust pedig még nagyobb megtiszteltetés vezetni, támogatni, rendezni.

Endre:Köszönöm a gyógyító délutánt, amit közöttetek tölthettem. Új világokat nyit meg bennem és igazi kihívást jelent. Várom a pénteki napot.

Judit:Négy órányi intenzív megélés, ami hol katartikus, hol lágyan simogató, hol kacagtató. Nekem ezt adta ez a Gyógyító Délután. Választ kaptam az engem foglalkoztató kérdésekre, sokkal konkrétabban, mit gondoltam. És nem utolsó sorban, olyan érzéseket kaptam a kiscsoportomtól, ami többé tett.

Tamás:Számomra eddig ismeretlen módon segített megérteni önmagam működését.

Zsombor:Vállalati szektorból érkeztem, úgyhogy nagyon sok rendkívül profi maszkom van. Ez nagyon megnyugtató. Ezeket most nem használtam végül is egyiket sem. Nyilván előre el is készítettem kettőt-hármat, hogy melyiket fogom felvenni, de aztán végül mindegyiket leraktam. Életemben szerintem, ennyi érzelmet, érintést, intimitást én még nem kaptam. Nagyon-nagyon köszönöm szépen a vezetőimnek, és a társaknak, akik őrületes energiákat adtak. Én nem is gondoltam, hogy ilyenek léteznek egyáltalán.

Erzsi:A múlt évben részt vettem egy egynapos SzomatoDráma foglalkozáson, amelyet te tartottál. 82 évesen is nyitottan voltam jelen és reméltem, hogy a viszkető bőrbetegségem okait sikerül megközelíteni. Megdöbbentő élményem volt, hogy a társaim ismeretlenül pontosan megszemélyesítették, leképezték és bemutatták, hogy mi áll a háttérben. Nem írhatom azt, hogy egycsapásra bekövetkezett a javulás, ezt több hónapos folyamatnak tartom, de jelenleg alig áll fenn a problémám. Korábbi állandó viszketésen és a rendszeres vakarózásokon alig tudtam uralkodni, még akkor sem, hogy tudtam, ezzel a bőröm állapotát tovább rontom. Ma szinte ilyen tünet nélkül élek, ha időnként érzek is ingert teljesen kezelhető, nem okoz problémát. Úgy gondolom, hogy sokat segített az együtt töltött napon történtek, azóta is sok mindent teszek magamért, az életemben fontos családtagjaimmal való kapcsolataimért. Köszönöm Neked, hogy kipróbálhattam és hasznosíthattam ezt a módszert, az elért javulást.

Eli:Köszönöm, hogy itt lehettem, a program csodálatos, nagyon jól működik, gratulálok hozzá.

Klári:Nekem a SzomatoDráma a szeretet szigete. Nyitni, kapcsoldóni be/elengedni-tudni, ez CSODA. És ehhez a csodához kell egy erő (Szeretet / Isten / Univerzum), ami felébreszti a bennünk szunnyadó képességet, hogy tudjunk nyitni, kapcsolódni, el/beengedni. És Laci, Te kaptad ajándékba, hogy ezt/Őt képviselni tudod, mintát adni arra, hogy tudjuk ezt mi is tenni. Köszönöm

Lajos:Kissé bizonytalanul - nem tudva, mit várjak - jöttem el Hozzátok, közétek. Az első nap után szerettem volna hazamenni. (Hál’Istennek nem egynapos volt.) Aztán a második nap felétől kezdetm érzékelni, hogy jó helyen vagyok. Kezdetm otthon lenni - magamban is. És a megélésem folyamatosan fokozódott. Bár nem tudtam megengedni magamnak a teljes átélést, mégis minden a helyén volt, egy folyamat része, állomása, ami kihegyhatatlan volt. Megerősödtem önmagamban és megerősödött a bizalmam az emberekben, hogy jó hely a világ és - ha akarjuk - általunk is jobbá válik. Köszönet mindenért!

Ági:Köszönöm a könnyed, játékos lehetőséget, ami nekem biztonságot és életet adott.