"Vannak olyan megközelítések, melyek szerint a betegség nem jönne létre, ha lelkünk, tudatunk valamely része (nyilván nem az akarat irányítása alatt álló részről van szó) ne óhajtaná, ne vágyna rá valamilyen okból.

Ezt így szoktam megfogalmazni: az illetőnek igénye nem volt a betegségre, de szüksége igen.

Ha vagyunk olyan bátrak és eltökéltek, hogy testi tüneteinkre úgy tekintsünk, mint amelyeket – valamely tudattalan okból kifolyólag, de egy pozitív szándék mentén – mi magunk (is) produkáltunk, és túljutunk az ezzel kapcsolatos esetleges szégyen, bűntudat, önvád érzésein, egészen más megvilágításba kerülhet a történetünk! Egyszersmind arra is fény derülhet, hogy mit is kéne kezdenünk magunkkal, ha azt a bizonyos eredeti, pozitív célt valamilyen más úton – betegség nélkül – szeretnénk elérni."