Egy fiatal nő korai menopauza tüneteire panaszkodik. Szomorú emiatt, hiszen még nő sem volt igazán, nemhogy lemondjon a gyermekvállalás gondolatáról.

A játékban rádöbben, hogy még mindig kislány, mintha 14 évesen megrekedt volna. Annyira riasztó volt számára a nagymamája mintája – aki ugyanebben az életkorban 14 évesen kiválasztotta élete párját, hozzáment, gyerekeket szült neki és lelte az életét, anélkül, hogy valaha igazán nővé vált volna, hogy öntudatlanul inkább a „halált” választotta. A Petefészek szerepében kapcsolódik a játékhoz, elmondja, úgy érzi, mintha halott lenne.

Katartikusan hat rá a felismerés, hogy egész egyszerűen elutasította a Női énjét, kirekesztette. Nyilvánvaló, hogy miért maradt el a menstruációja. Nagymamájával kezd el beszélni, elmondja neki, hogy nem tudja követni az ő sorsát, és szeretne új életet kezdeni, Nőként. „Szeretnék megérni” – mondja. Döbbenetes volt ez a szó, hatalmas energetikai hangsúllyal, hiszen a peték azok, akik beszüntették a havi érést. Ahogyan elbúcsúzik nagymamájától, végre el tudja fogadni a Női én részét. Melegséggel ölelkeznek össze.

Érni és érni hagyni, mondja nevetve…