Sazbolcs:A testünk beszél hozzánk, de sokan nem értjük. A mai délután sokat segített eme nyelvezet tanulásában.

Erzsi:A múlt évben részt vettem egy egynapos SzomatoDráma foglalkozáson, amelyet te tartottál. 82 évesen is nyitottan voltam jelen és reméltem, hogy a viszkető bőrbetegségem okait sikerül megközelíteni. Megdöbbentő élményem volt, hogy a társaim ismeretlenül pontosan megszemélyesítették, leképezték és bemutatták, hogy mi áll a háttérben. Nem írhatom azt, hogy egycsapásra bekövetkezett a javulás, ezt több hónapos folyamatnak tartom, de jelenleg alig áll fenn a problémám. Korábbi állandó viszketésen és a rendszeres vakarózásokon alig tudtam uralkodni, még akkor sem, hogy tudtam, ezzel a bőröm állapotát tovább rontom. Ma szinte ilyen tünet nélkül élek, ha időnként érzek is ingert teljesen kezelhető, nem okoz problémát. Úgy gondolom, hogy sokat segített az együtt töltött napon történtek, azóta is sok mindent teszek magamért, az életemben fontos családtagjaimmal való kapcsolataimért. Köszönöm Neked, hogy kipróbálhattam és hasznosíthattam ezt a módszert, az elért javulást.

Kati:Ebben a 3 napban olyan élményekben volt részem, amit soha nem fogok elfelejteni. Életem legfantasztikusabb játékában vehettem részt, mint szereplő. Ez azonban nem “csak” egy egyszerű játék volt. Ebben a játékban mélyen megérintődtem és még jobban elköteleződtem a módszer iránt! Remélem, nem olyan sokára egy ilyen 3 napos tábor végén én is egy ilyen szőnyeg közepén ülhetek majd, mint rendező.

Judit:Úton vagyok nagyon. Tolószékkel fenyegettek, és protokolokkal, visszafordíthatatlan folyamatokkal. Akkor megtaláltam egy olyan orvost, aki még hisz abban, hogy vannak öngyógyító folyamatok, vannak átélések. Ezért nagyon hálás vagyok. Én igazából azért jöttem, hogy valamit a sok tudatosságból inkább az átélés felé fordítsak. Mindenkinek nagyon, nagyon hálás vagyok, aki segített ebben.

Bea:Minden várakozásomat felülmúlta ez a 3 nap. Megértettem azt, hogyha egész egyszerűen hagyjuk, hogy kinyíljon a szívünk, és találkozunk élő, vibráló érzéseinkkel - bármily nehéz is ez olya kor, mert fájdalommal és könnyekkel jár - elképesztő határtalan mélységek jelennek meg bennünk, felbecsülhetetlen kincseket találunk önmagunkban.

István:Fantasztikus íve volt ennek a három napnak az önmagam megismerésében. Nagyon zárt emberként olyan felismeréseket és kitárulkozást hozott ki belőlem, amit álmomban sem gondoltam volna. Próbálom az itt megélteket további megismerésekre fordítani, magammal kapcsolatban és ezt az emelkedő ívet tovább emelni.

Márti:Sorstársakat, barátokat, érzelmeket, figyelmet, energiát és SZERETETET kaptam ma. Ennél többet nem is adhatott volna ez a nap.

Móni:Csütörtök óta alapjaiban változott meg a testemhez való hozzáállásom. Nagyon mély folyamatok indultak be fizikailag és lelkileg is, úgyhogy csak ámulok, tátom a számat és engedem magam nekik. Imádom az egészet, mert olyan helyre érkeztem, ahova eddig nem mertem belépni, csütörtökön pedig valami végtelen egyszerűséggel mégis megengedődött. Kinyílt az ajtó. Idén karácsonyra megkaptam a Testemet. Ez milyen már... :) Köszönöm!

Tamás:Számomra eddig ismeretlen módon segített megérteni önmagam működését.

Lajos:Kissé bizonytalanul - nem tudva, mit várjak - jöttem el Hozzátok, közétek. Az első nap után szerettem volna hazamenni. (Hál’Istennek nem egynapos volt.) Aztán a második nap felétől kezdetm érzékelni, hogy jó helyen vagyok. Kezdetm otthon lenni - magamban is. És a megélésem folyamatosan fokozódott. Bár nem tudtam megengedni magamnak a teljes átélést, mégis minden a helyén volt, egy folyamat része, állomása, ami kihegyhatatlan volt. Megerősödtem önmagamban és megerősödött a bizalmam az emberekben, hogy jó hely a világ és - ha akarjuk - általunk is jobbá válik. Köszönet mindenért!