Barbara:Köszönöm, hálás vagyok a Sorsnak, hogy eljuthattam erre a 3 napos SzomatoDráma elvonulásra. Vallom, hogy semmi sem történik véletlenül és, ez az “igazság” itt is beigazolódott. A számomra fontos kérdések éppen akkor és éppen ott vetődtek, ahol is megtalálhattam és megkaphattam rá a megfelelő választ, és a legideálisabb megoldást. Számomra ez a 3 nap az önmagam mélyebb megismerését, és fejlődésemet hivatott beteljesíteni. Mégegyszer csak köszönetet és hálát tudok adni ezekért a napokért.
Nóra:Nagy élmény volt megtapasztalni, hogy ez a tág időkeret mennyire segíti azokat az embereket is, akiknek nehezen megy. Volt olyan csoporttag, aki az első nap még legszívesebben kivetette volna a máját. Másnap délutánra azonban olyan szeretetteljes és elfogadó kapcsolatba került a májával, hogy potyogtak a könnyei tőle. Bár fárasztó volt ez a 3 nap, mégis így volt teljes és kerek. Köszönöm a lehetőséget!
Hédi:Megnyugtató, magabiztos vezetés, nagyszerű társak, otthonos melegség.
Erika:Meglepő és nagyon hiteles, amikor számomra idegen emberek a játék által megfogalmaznak számomra fontos érzéseket, új gondolatokat. Megmutatnak egy másik utat.
Olga:Azért jöttem ide, mert múlt évben voltam egy gyógyító napon. Kíváncsiságból voltam, mert már fölajánlottak nekem egy csípőprotézist. Nincs csípőprotézisem, viszont tudok menni. És ha 100 százalékos volt a tünetem, most 10 százalékos. Meglehetősen hatékony volt a számomra. Ezért jöttem.
Zsombor:Vállalati szektorból érkeztem, úgyhogy nagyon sok rendkívül profi maszkom van. Ez nagyon megnyugtató. Ezeket most nem használtam végül is egyiket sem. Nyilván előre el is készítettem kettőt-hármat, hogy melyiket fogom felvenni, de aztán végül mindegyiket leraktam. Életemben szerintem, ennyi érzelmet, érintést, intimitást én még nem kaptam. Nagyon-nagyon köszönöm szépen a vezetőimnek, és a társaknak, akik őrületes energiákat adtak. Én nem is gondoltam, hogy ilyenek léteznek egyáltalán.
Ildikó:Nagyon szépen köszönöm, hogy itt lehettem Veletek, számomra egy csoda volt ez a 3 nap! Hálás vagyok, hogy részese lehettem ennek a csodának. Ezek a gyakorlatok hitet adtak nekem! Köszönöm!
Andi:Ismeretlen emberek érzései útján jöttem rá arra a hibára, amit évek óta elkövetek, és ami a betegségemet okozta. Megdöbbentő élmény volt magamat és a betegségemet kívülről látni, de rájöttem a megoldásra! Köszönöm!
Miklós:Egy csomó ismeretlen, „idegen” közé érkeztem 2 napja, és most egy csomó ismerős, jóbarát és „sorstárs” köréből távozom. Köszönöm, hogy megteremtettétek ehhez a teret, hogy néhány napra önmagam lehettem!
Kriszta:Nagyon sokat ad, önismeretben, kapcsolatokban, elmélyülésben.
Tünde:A legemlékezetesebb az az élményem volt, amikor a Gyógyító Napon megnéztük a fülem. Egész életemben meghatározó, örök élmény marad, soha nem feledem. A meglepő és megdöbbentő még ma is az egészben az, hogy hatott! Lehet, hogy a sírás (ez esetben majdnem bőgés, zokogás) erőssége egyenesen arányos a hatással? Addig a napig, évek óta, 2-3-havonta begyulladt, és most úgy gondolom, másfél évvel a a Gyógyító Nap után, hogy "a fülemen túl vagyok", Neked és a szomatodrámának köszönhetően.
Ági:Köszönöm a könnyed, játékos lehetőséget, ami nekem biztonságot és életet adott.
János:Egy jó délutánban volt részem. A szervezés, a játék indítása profi volt. Jó érzés volt tanulni az új helyzetekből és még jobb érzés volt átadni az érzéseket, amiket átélhettem a szerepekben. Bármikor ismételhetjük!
Zsuzsa:Beigazolódott, amit sejtettem. Működik a módszer.
Lajos:Kissé bizonytalanul - nem tudva, mit várjak - jöttem el Hozzátok, közétek. Az első nap után szerettem volna hazamenni.
(Hál’Istennek nem egynapos volt.)
Aztán a második nap felétől kezdetm érzékelni, hogy jó helyen vagyok. Kezdetm otthon lenni - magamban is. És a megélésem folyamatosan fokozódott. Bár nem tudtam megengedni magamnak a teljes átélést, mégis minden a helyén volt, egy folyamat része, állomása, ami kihegyhatatlan volt. Megerősödtem önmagamban és megerősödött a bizalmam az emberekben, hogy jó hely a világ és - ha akarjuk - általunk is jobbá válik. Köszönet mindenért!
Nikol:Ahogy telik az idő, egyre több problémám akad a testemmel, de egyre kevesebb érzelmet engedek szabadjára, pedig töprengek ezeken a problémákon, de nem hiszem, hogy a könnyek vagy a nevetések segítenének. Pedig mindig is tudtam, éreztem, hogy ezek a dolgok valahol összefüggnek. És egyszer csak utamba került Buda László könyve, a SzomatoDráma és tudtam, hogy ez az, amit nekem ki kell próbálni, de nem tettem felé további lépéseket, azon túl, hogy elolvastam a könyvet. Vágül jött a testemből az ordítozás, fájdalmas ordítás, mely idevezetett Dobogókőre, a SzomatoDrámás elvonualásra. És a fájdalmam, feszültségem és egyéb pár nyavalyám sírva-röhögve került felszínre és óriási megkönnyebbüléssel és elfogadással megy tovább a maga útján.
Balázs:Újszerűen ismerhetjük meg önmagunkat. Mindenkinek érdemes kipróbálni!
Kata:Meghökkentő volt és sok mulatsággal, örömmel, átértékelő infóval szolgált.
Eli:Köszönöm, hogy itt lehettem, a program csodálatos, nagyon jól működik, gratulálok hozzá.
Marika:Csodálatos 3 napot töltöttem itt. Régóta keresem azt a módszert, ami közelebb visz az érzéseimhez, ami segít nyitottá válni. A SzomatoDrámával ezt megtaláltam. Hálásan köszönöm!