Képzéseink

Ajánljuk Neked
Visszajelzések

Ági:ÉN mozgatok mindent?! A családom tagjai, a kapcsolataim, a hozzájuk való viszonyom tükröződnek a szerveim, a testrészeim működésében, érzeteimben! Úristen! Mi az az erő, amely jobban tudja, ismeri az életem szövetét alkotó szálakat, mint én magam? A nagy ÉN? Erre vezetget engem a Szomatodráma.

Margit:Szomatodráma nekem jelent elfogadást, játszást, testi-lelki gyógyulást. Nem az agyadra, a szívedre (rezdüléseidre) kell figyelni. Nem lehet rosszul csinálni, nincs teljesítmény-kényszer. Csodálatos módszer.

Gyöngyi:A SzomatoDráma módszer gyakorlása segítségével olyan csodálatos minőségi változást tapasztalok meg az emberi kapcsolataimban, amivel korábban nem volt dolgom. Elmélyült és szeretettel átitatott valamennyi így megélt kapcsolódásom, sokkal könnyebb és természetesebb, mint azelőtt. Egy olyan minőség, amit talán nem tudok szavakkal kifejezni.

Ildikó:Az alapképzés folyamán többször is próbára tettem a módszert és mindannyiszor működött. Nekem több egészségügyi gondomat is megoldotta. Megrendített többször is az a mód ahogyan a személyes életemet, gondolkozásmódomat, belém ivódott működésmódokat, szorongásokat mintegy tükörben láthattam a játékok folyamán. Ahogy felismertem a szerveimben a fontos személyeket, majd a fontos személyeket önmagamban. Ezért az önismeretem is nagyban fejlődött. A magánéletemben olyan hihetetlen fordulatok zajlottak az alapképzés alatt, amiről álmodni sem mertem korábban. Kiléptem egy olyan világból (habár ez még sokszor visszatér a gyakorlatban), ahol túl sok volt az ítélet önmagam és mások felé is.

Aliz:Amióta a kezembe került a könyved, érzem, hogy nekem ezzel a módszerrel dolgom van. Az a gondolat, hogy gondoskodó szeretettel forduljunk a testünkhöz, önmagunkhoz, alapjaiban változtatta meg az addigi életszemléletemet. Óriási felismerés volt számomra, hogy hiába próbálom meg fejleszteni magam különféle önismereti tréningeken – ha az önszeretet és önelfogadás hiányzik, mindig visszatérnek ugyanazok a problémák az életembe. A könyved hatására döbbentem rá, hogy máshogy is hozzáállhatnék magamhoz, a problémákhoz. Korábban, ha valami nem úgy sikerült, ahogy szerettem volna, elkezdtem hibáztatni, kritizálni, ostorozni magamat – amitől csak még mélyebbre kerültem a gödörben. Mára megtanultam együttérző lenni saját magammal. Most már nem a hibákat keresem, hanem próbálok a probléma mögé nézni. Ebben óriási segítségemre van a testem: nemcsak figyelem a jelzéseit, hanem relaxált állapotban rendszeresen kommunikálok is a szerveimmel. Ez, és a gyógyító játékok segítettek abban, hogy kigyógyítsam magam az endometriózisból, és hogy teljesen másképp álljak hozzá a testemhez, a gyógyulásomhoz, mint addig.

Évi:Ép testben épphogy élek -> helyett: itt kézzel fogható, szemmel látható és egész testi-lelki valóddal átérezhető szemléletmódot és módszert tehetsz magadévá…hogy „ép testben ép lélekkel élj”.

Szabolcs:Fantasztikus! Egy új út a valódi gyógyuláshoz!

Kata:Nem voltak különösebb elvárásaim, amikor elkezdtük a találkozásainkat. Nagyon kíváncsi voltam, és miután magával ragadott a légkör, a személyek és a Te személyiséged,nyitottan vártam, hogy meggyőzve érezzem magam. Elképesztő élményeim, tapasztalásaim voltak az együtt töltött hónapok alatt. Az egyik utolsó leveledben írtad: "A gyógyulás nem annyira cél, inkább a Játék nagyvonalú ajándéka, természetes következménye." Tökéletes leírása a folyamatnak, köszönöm, hogy részese lehetek!

Lívia:Játék "Szó kegyetlen nem kell Karok ölelnek szeretettel Szíved belsőid kiteszed Érez a másik, ad neked Lubickolsz tested romjain Ragasztod könny hullámain Megöleled tenmagad új békében Gyere játszani testi emlékkel" Szeretettel.

Péter:„Jót és jól, ebben áll a nagy titok.” A kíváncsiság hozott és gazdagon távozom.

További visszajelzések