Heni:Először is végtelen hálás vagyok magamnak, amiért mertem hallgatni a belső sugallatomra és elindultam ezen az úton. És mindezt megelőzve végtelen hálás vagyok Neked, hogy a benned megszülető érzést és gondolatot fel merted vállalni és megteremtetted ezt az utat. A Szomatodrámáról, sem rólad, soha előtte nem hallottam. Egy előadásodon ülve és hallgatva Téged, azt éreztem, hogy mindent értek amiről beszélsz. Azt, hogy erre vártam, erre a hívásra. Az alázat és tiszta energia kapcsolt be ebbe a módszerbe. Ezzel találkoztam általad, és ez vitt és visz folyamatosan a SzomatoDráma útjára. Gazdagodtam az érzések és érzékeléseim árnyalataiban és a megérzések mélységében. Rendszerezettebben látom a történéseket. Gyakorolhattam a hagyást és engedést .Megértettem a kapcsolódás és az érintés varázslatát. Csodás embereket ismerhettem meg és magával ragad a nyitott gondolkodás.

Lilla:Örömmel vezetem be a szemproblémával küzdőket a módszer segítségével saját testük összefüggéseinek mélyebb megélésébe, elfogadásába, meggyógyításába.

Gabi:Elolvastam a könyvedet és elmentem egy előadásodra is. Ezt követően jelentkeztem a képzésre, elsősorban magam miatt. Régóta járom az önismereti utamat, melynek során sokféle módszert megismertem, kipróbáltam. Ha csak egy mondatban írhatnám le, amiért hálás vagyok, akkor az önmagam felé irányuló szeretetteljes odafordulás mélységének megtapasztalását említeném meg. Soha korábban nem sikerült ezt ilyen szinten átélnem és gyógyító hatását megtapasztalnom. A másik dolog amiben komoly változást érzékelek magamban, az az, hogy egyre jobban meg tudom engedni a dolgoknak, hogy azok legyenek, amik. Egyre kevésbé akarok irányítani és egyre nagyobb a bizalmam saját magamban és másoknak is meg tudom engedni, hogy ők tudják mi a jó nekik. Köszönöm, hogy részt vehettem a képzésen, hálás vagyok neked Laci, amiért olyan szelíden és humorral voltál jelen, ami engem befogadóvá tett a módszer iránt és utat is mutatott magam felé.

Lívia:Játék "Szó kegyetlen nem kell Karok ölelnek szeretettel Szíved belsőid kiteszed Érez a másik, ad neked Lubickolsz tested romjain Ragasztod könny hullámain Megöleled tenmagad új békében Gyere játszani testi emlékkel" Szeretettel.

Margit:Szomatodráma nekem jelent elfogadást, játszást, testi-lelki gyógyulást. Nem az agyadra, a szívedre (rezdüléseidre) kell figyelni. Nem lehet rosszul csinálni, nincs teljesítmény-kényszer. Csodálatos módszer.

Éva:"Sok tapasztalatot szereztem ezalatt az idő alatt. Azt már tudtam, hogy milyen teljes szívvel a másik felé fordulni, odaadni a teljes figyelmemet. Most azt is megtapasztalhattam, milyen az, amikor felém fordulnak ugyanígy, hogy idegen emberek a bizalom szemüvegén át néznek és hogy rájuk bízhatom magam, hogy másvalaki problémája bennem is ott van és az ő játékával megláthatom a magamét. Hogy lehet sírni és lehet nevetni.Hogy az első látásra nem szimpatikus emberből hogyan lesz nagyon közeli ismerősöm, hogy én sem vagyok több, vagy kevesebb, mint ő. Nagyon hálás vagyok, amiért rám talált ez a módszer és hálás vagyok azért, ahogy ezt Te átadod. Hálás vagyok a barátaimnak, hogy biztattak, jöjjek, mert ez nekem való. Hálás vagyok a férjemnek, aki rábólintott, hogy igen, finanszírozza. Hálás vagyok mindazoknak, akikkel segítjük egymást a játékainkban.És hálás vagyok magamnak, amiért belevágtam és végre elkezdtem magammal, a testemmel foglalkozni. Köszönöm!"

Krisztina:Meg kell élni, megtapasztalni, a tudás megvan, hozzáférhető. Mély és megrendítő tapasztalatok, igazságok nyílnak meg. AHA élmény, felismerés, megvilágosodás – mindegy hogyan nevezzük. És megtanít bízni a folyamatban, magadban, mindenkiben.

Nóra:Ajánlom jó szívvel mindazoknak, akik test és lélek kapcsolatát kutatják.

Ági:ÉN mozgatok mindent?! A családom tagjai, a kapcsolataim, a hozzájuk való viszonyom tükröződnek a szerveim, a testrészeim működésében, érzeteimben! Úristen! Mi az az erő, amely jobban tudja, ismeri az életem szövetét alkotó szálakat, mint én magam? A nagy ÉN? Erre vezetget engem a Szomatodráma.

Emese:Ha szeretnél a saját testeden keresztül, akár mások történetéből önmagadhoz közelebb kerülni, akkor bátran próbáld ki a Szomatodráma módszerét. Amikor mindig bebizonyosodik számomra az, ami valójában láthatatlan, foghatatlan és ezért sokszor hihetetlen, azt csakis a személyes átéléssel tudom befogadni. Ez itt minden alkalommal megtörtént velem. Csodálatos, finom és játékos közelségbe kerültem saját féltve őrzött és mélyen elrejtett érzéseimmel, amit ezelőtt önmagam előtt sem mertem fölvállalni.