Vajon mitől függ, mennyire vagyunk aktív alakítói saját életünknek?

A lelkem legmélyén hosszú éveken át volt egy illúzióm, hogy az önismeret és önszeretet eszközeivel meg tudom magam „javítani”, és lesz egyszer majd egy pillanat, amikortól fogva nem fogok hiányt, fájdalmat, félelmet érezni... Aztán egyszer csak átéreztem, hogy sosem gyógyulhatok ki önmagamból.

Ebben a bejegyzésben és a következőben egy-egy Gyógyító Játék leírását olvashatod. Mindkettő Szomatodráma Játékvezető írása, mindkét Játék a nyári Elvonuláson történt, s mindkettő egy-egy térdről szól. Ez most a jobb térdről, a következő pedig a balról. Két térd, két benső világ, két üzenet - sokszínűségünkben, ezerarcúságunkban egyformák vagyunk.

Úgy tapasztaltam, az "ébredés"-ként, "megvilágosodás"-ként megélt élmények testünk különböző területein eltérő mintázatot, jelleget mutathatnak.

Az alábbiakban Kárpáti Heni, a Szomatodráma Játékvezető Képzés résztevőjének beszámolóját olvashatod arról, hogyan tud működni a szomatodráma egy apró előszobában, öt perc alatt, átütő erővel.

Úton-útfélen olvashatjuk azt az - egyébként nagyszerű és hasznos - tanácsot, hogy "engedd el a múltat, és élj a jelenben". De mit jelent pontosan a múlt elengedése, vagyis hogyan modellezi mindezt a szomatodráma?

A nyári villámdiéták margójára...

Nem tudom, Veled előfordul-e ilyesmi, kedves olvasó, de velem időnként megesik, hogy azon kapom magam: történik velem valami, s ennek kapcsán, mintegy gombnyomásra, mindenféle negatív gondolat tolul az elmémbe. Általában önmagamat kritizáló, a helyzettel elégedetlenkedő, makacs kis jószágok, melyeket sokáig észre sem vettem, pusztán automatikusan igazként könyveltem el... Nézzük meg, melyek a legjellemzőbb, kognitív torzítások, amelyeket hajlamosak vagyunk elkövetni, akár anélkül, hogy észrevennénk.

Egy személyes gondolat arról, hogy nem mindig a legjobb megoldás, ha mindenáron tanácsokat és megoldást kínálunk valakinek, akinek éppen nehézsége van. Sokszor az együttérzés és a szeretetteli figyelem sokkal többet adhat...

Az a nagyon új, amit megtapasztaltam, a szublimáció megjelenésének lehetősége egy játékon belül. A szublimáció egy pszichológiai fogalom, amely felszabadítja a tudattalan tartalmakat, kerülő úton, az alkotás szimbólumrendszerén keresztül, enyhítve az elfojtás erős visszatartó hatását. … A művész az alkotásán keresztül csökkenti félelmét, szorongását, bűntudatát, kétségbeesését.