Szomatodráma

A módszer

A módszer lényege

A szomatodráma egy játékos, kreatív önismereti és terápiás módszer, mely üzeneteket közvetít a testtől a tudatig és vissza, ezáltal egy aktív-, értelem- és érzelemteli kommunikáció lehetőségét nyitja meg belső világunkkal.

A módszer azon az elven alapul, hogy a saját testünkről alkotott elképzeléseink térbeli kivetítése, mélyebb megismerése és kreatív átalakítása gyógyító folyamatokat indíthat szervezetünkben. Mindez a személyes kapcsolatfelvétel, a testüzenetek szeretetteli elfogadása, az érzelmi elakadások feloldása, a játékban feltáruló helyzet átrendeződése révén valósulhat meg.

A "szomato" szó arra utal, hogy a gyógyító játékok során a testi tapasztalatainkra, tüneteinkre, betegségeinkre fokozott figyelmet fordítunk, és engedjük, hogy a test bölcsessége irányítsa tudatosságunk ébredését. A "dráma" pedig itt annyit jelent, hogy élőben, "élesben", konkrét találkozások, konfliktusok, érzelmek átélésével és a szükséges lépések azonnali megcselekvésével hárítjuk el a gyógyulás belső akadályait és jutunk közelebb a vágyott testi-lelki harmóniához.

A szomatodráma módszere lehetővé teszi, hogy olyan elzárt, sokszor fájdalmas érzéseinkkel találkozzunk, melyek tudattalanul irányítják életünket, majd testi tünetek, betegségek formájában manifesztálódnak. A drámajáték során mély érzelmi átéléssel oldjuk a feszültséget, gyengéden elhárítva már szükségtelenné vált akadályokat, hogy az öngyógyítás folyamata – lelki és testi szinten is – elindulhasson. A szomatodráma testünk útmutatását és információs közegét felhasználva, segít önszeretetünk és önelfogadásunk gyakorlásában, hogy valódi, teherbíró, szeretetteljes kapcsolatot építhessünk önmagunkkal, testi, lelki és spirituális szinten egyaránt.

A módszer működése

A szomatodráma egyszerű, játékos, kreatív, érzelmekben gazdag, felismerésekben bővelkedő, sok örömmel és érintéssel járó, könnyen átadható és elsajátítható terápiás módszer.

A csoportos szomatodráma játék a résztvevők egyikének valamely testi témájából indul, aki a játék a főszereplője lesz. A drámajáték során a csoport többi résztvevőjét kérjük meg, hogy játsszák a főszereplő testének érintett részeit – így a test részeinek interakciói és folyamatai elevenednek meg elsőként a színpadon. A térbe történő 'kivetítés' segítségével a belső külsővé, láthatóvá, tapinthatóvá és mélyebben átérezhetővé válik.

A játék során a szereplőket elárasztják olyan, megmagyarázhatatlannak tűnő érzések, amelyek az összképet egy teljesen új perspektívába helyezik. A dramatikus kibontakozás gyakran érzelmi, kapcsolati és spirituális jellegű konfliktusok megmutatkozását teszi lehetővé.

A konfliktusok feloldásában mindig támaszkodunk a 'test bölcsességére', melyet az intuitív és ösztönös mozdulatok, hangadások, felbukkanó közléskényszerek bátorításával segítünk felszínre jutni.

A főszereplő szinte mindig meglepő felfedezésekre jut azzal kapcsolatban, hogy személyes múltja, emlékei, hozzátartozóival való kapcsolatai, meggyőződései hogyan vetülnek bele sejtjei, szervei kapcsolatrendszerébe. Olyan felismerések születnek a játékok során, melyeket egyetlen könyvből sem lehetne kiolvasni. Ráadásul mindezt gyakran mély érzelmi reakciók, katartikus indulati felszabadulások kísérik.

Ez az érzelmi átélés teszi lehetővé a személyes hitrendszer és a testi folyamatok értelemteli összekapcsolódását és ezen keresztül az érzelmi megrekedtség és a feszültségek oldódását. A valódi megoldás, kibékítés, megbocsátás, támaszadás a főszereplő testi folyamataiban, testi és lelki érzeteiben, érzéseiben kell, hogy végbemenjen. Így elindulhat egy új energetikai mintázat térnyerése, mely a spontán, természetes, öngyógyító folyamatoknak szabad utat enged.